Okány gazdasági, demográfiai, szociális helyzetének megértéséhez ismerni kell tágabb környezetünk, megyénk helyzetét is, így településünk bemutatása előtt röviden szólunk Békés megyéről is.

Békés megye Magyarország délkeleti, Romániával határos részén helyezkedik el. Lakosságszámát tekintve az ország megyéi között a 10. helyet foglalja el, népsűrűsége azonban csupán a 16. helyre sorolja.

Békés megye az ország hagyományosan kiemelkedő jelentőségű élelmiszertermelő térségei közé tartozik.
Gazdasági életében, súlyában, az 1990-es években bekövetkezett csökkenése ellenére, továbbra is meghatározó szerepet játszik az ipar és főként a mezőgazdaság.
Korábban sem tartozott az ország fejlettebb területei közé, így a piacgazdaságra való átállással egyébként természetszerűen együttjáró megrázkódtatások az átlagosnál súlyosabban érintették. Az átalakulással fellépő kihívásokkal szemben gazdasága igen sérülékenynek bizonyult.

A társadalmi-gazdasági változások folyamatai talán legmélyrehatóbb és a lakosság széles rétegeit legérzékenyebben érintő változást a népesség gazdasági aktivitására, az aktív keresők foglalkozási szerkezetére gyakoroltak.
A korábban is érzékelhető folyamat az 1990-es évek elején drámaian felgyorsult, miután a korábban aktív keresők jelentős része munkanélkülivé vagy gazdaságilag inaktívvá vált.

A megye nehéz gazdasági helyzetéhez a népesedési helyzet romlása társul, amit évek óta alacsony termékenység, viszonylag magas halandóság, a népesség folyamatosan rosszabbodó korösszetétele jellemez. Tartós tendenciává vált a természetes népességfogyás számottevő mértékű vándorlási veszteséggel párosulva.

A népesség korösszetétele az országost meghaladó mértékben mutatja az öregedés jegyeit.
Szembetűnő, hogy a gyerekek vagy a fiatal felnőttek népességen belüli arányának csökkenése vagy stagnálása mellett nőtt az idősek és az öregkorúak aránya.
Ez az arány 1996-ban Békés megyében 21,4 %-os volt, országosan a legmagasabb.

A népesség elöregedésében az alacsony születésszám mellett jelentős szerepet játszik a várható élettartam emelkedése. Csökkent a fertőző és a krónikus megbetegedésekből eredő korai halálozás; a higiénés körülmények, a lakásviszonyok, a táplálkozás javulása valamint az orvostudomány eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az időskort elérő emberek száma nagymértékben emelkedett.

Okány község Békés megye észak-keleti részén, a megyeszékhelytól 45 km-re található. A megye gazdasági, demográfiai valamint foglalkoztatási helyzete településünkön is meghatározó.

Múltját, történelmét, sorsának alakulását 1220-tól, II. András király idejéből származó írott forrásbeli első említésétől lehet nyomon követni.
Jelenlegi közigazgatási területe 7.065 ha, amelyből 362 ha belterület, 6.703 ha külterület.

Az Árpád kortól 1950-ig Bihar megyéhez, jelenleg pedig Békés megyéhez tartozik.
A Sebes-Kőrös hordalékából épült partvonulat kedvező feltételeket kínált az ősi megtelepülőknek az árvízmentes kiemelkedéssel közvetlenül a víz partján, sőt egy hatalmas - Kiss-Sárrétnek nevezett - vadakban, halakban gazdag vízivilág szélén.

A települést észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el; dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni.
Az itt élők ősei kemény munkával, nagy áldozatok révén, a mocsarak lecsapolásával jutottak lakóhelyhez.

A település demográfiai helyzete

A település népessége az idők folyamán fokozatosan csökkent, az 1930-as évek kivételével, amikor is a lakosságszám 5.200 fővel elérte a maximumot.
A 2001. január 1-ei állapot szerint lakossága 3.071 fő, az átlagéletkor 39 év.
A népesség típusát tekintve 1.543 fő férfi, 1.528 fő nő.
A szülőképes korú nők aránya a megyei átlag alatt van, ezzel összefüggésben egyre csökken a születések száma.    
Kiugróan magas az inaktív lakosság aránya.
A vándorlási folyamat az utóbbi években felgyorsult, egyre jelentősebb azon lakosok száma, akik bár még nem hagyták el a községet de szándékukban áll valamely más településen letelepedni. 
A 60 éven felüli lakosok száma 745 fő, ami a teljes lakosság 24 %-át teszi ki.
Mivel a 60 éven felüli lakosok száma nagyobb mint a 18 év alatti lakosok száma, illetve a halálozások adatai 150 %-kal meghaladják az élveszületések számát nyilvánvaló, hogy a település lakossága fokozatosan elöregszik.